2013. már 12.

Egyeztetés az MSZP-ért

írta: FSZDL
Egyeztetés az MSZP-ért

Szövetség a változásért néven egyeztetés sorozatot folytat az MSZP, amelynek legutóbbi állomására meghívta a szakszervezeti konföderációkat. A LIGA Szakszervezetek nem volt jelen a megbeszélésen, mert pártsemleges szakszervezeti konföderációként nem vesz részt pártrendezvényeken.

A munkavállalók helyzetét meghatározó törvényi kereteken mindig az aktuális kormány tud változtatni, hiszen nála a parlamenti többség. Ezért a konföderációknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a törvényhozókkal egyeztessenek. A LIGA Szakszervezetek komoly és végül sikeres harcokat folytatott azért, hogy a jelenlegi kormány felismerje az érdekegyeztetés megkerülhetetlenségét. Az ellenzékkel persze lehet ettől még egyeztetni, de az már történelmi tény, hogy az MSZP csak választási céljaira használja fel a szakszervezeteket, amelyekről rögtön elfeledkezik, amint hatalomra kerül.

A magukat baloldalinak tituláló szakszervezeti konföderációk vezetői mind tudhatják már, hogy amikor az MSZP választások előtti egyeztetésre hív, akkor csak a választók tömegeihez akar a szakszervezeteken keresztül hozzáférni. Ígéreteit sajnos azonban nem tartja be. Elegendő emlékezni 2006-ra, amikor az MSZOSZ még választási megállapodást is kötött a párttal, mégsem lett jobb a munkavállalóknak abban az MSZP vezette kormányzati ciklusban. Gyurcsány Ferenc mindjárt a megnyert választások másnapján jelentette be, hogy választási ígéretei helyett megszorításokat vezet be.

Az egyeztetéseken szintén jelen lévő Közmunkások Szakszervezete is jele annak, hogy az MSZP nem veszi komolyan a szakszervezeteket, és kizárólag választási eszközként tekint rájuk. Ez a „szakszervezet" ugyanis az MSZP által létrehozott és vezetett választó-toborzó egyesület, amelynek külön bűne, hogy a legrászorultabbak kihasználására épít.

A LIGA Szakszervezetek pártsemleges szakszervezeti konföderáció, amely sosem kötött, és sosem fog kötni szövetséget valamely párt hatalomra juttatásáért. A szakszervezetek helye ugyanis a munkavállalók oldalán van, pártállástól függetlenül.

A munkavállalók érdekeinek védelmében a LIGA Szakszervezetek egyeztetéseket folytat a munkáltatókkal és a kormánnyal. Ezek eredménytelensége esetén demonstratív eszközökkel él, majd ha további nyomásgyakorlás szükséges, - a törvény adta lehetőségeken belül - sztrájkokat és félpályás útlezárásokat szervez. Az egész társadalmat érintő kérdésekben (az aktuális kormány teljes elzárkózása esetén) népszavazást kezdeményez egy törvény megváltoztatása érdekében, de sosem köt választási szövetséget.

A LIGA Szakszervezetek óva inti a magyarországi szakszervezeti konföderációkat a pártokkal való együttműködéstől, az elköteleződéstől, és az ezzel szükségszerűen együtt járó elfordulástól a munkavállalóktól.

Emlékszünk még?

2006-ban, újraválasztása után pár nappal, Új egyensúly néven érkezett az MSZP első kiigazítási programja. Adócsökkentés helyett ebben szerepelt egyebek mellett az áfa felső kulcsának növelése, a magas jövedelműek és a cégek szolidaritási adójának bevezetése, az eva 10 százalékpontos emelése. A kormány feljebb srófolta a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adóját, bevezette a kamatadót és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót, szűkítette a lakossági gázár fogyasztói ártámogatását. Nem maradt ki a járulékemelés és egy sor kedvezmény szűkítése sem.

Egy évvel később jelent meg az egészségügyi reform keretében a vizitdíj és a kórházi napidíj, a szintén megszavazott, de idő hiányában hatályba nem lépett tandíjjal együtt. Ugyanekkor kezdődött a LIGA Szakszervezetek végül sikeres másfél-éves maratonja az egészségbiztosítás részleges privatizálása ellen.
2007-ben emellett bezártak kórházakat, és közalkalmazottakat bocsátottak el. Megalkották a vállalkozások elvárt adóját, amelyet veszteséges működés esetén is fizetni kell. Emelkedett 1400 gyógyszer ára, miközben a társadalombiztosítás által támogatott készítmények közül csak 300 lett olcsóbb.

2008-ban a konvergenciaprogram alapján a takarékosság mindenképpen folytatódott volna - például beépültek az adórendszerbe az eredetileg ideiglenes jelleggel hozott céges adók -, de a globális válság súlyosbodása után gyors és drasztikus intézkedések következtek. A kormány jelentős forrásokat zárolt a költségvetésben, csökkentette a 13. havi nyugdíjat és a közalkalmazottak 13. havi fizetését, elhalasztotta a 2010-re tervezett adócsökkentést.

2009-ben a Bajnai kormány újabb csomagot jelentett be, melynek része volt a közszféra és a nyugdíjasok 13. havi juttatásának teljes megvonása, a nyugellátásokat érintő egyéb kedvezmények szűkítése, a táppénz mértékének 10 százalékpontos csökkentése, a gyes és a gyed időtartamának háromról két évre csökkentése. A családi pótlék jogosultsági határát 23-ról 20 évre levitték, és felfüggesztették a lakástámogatási rendszert. Az általános áfakulcs 25 százalékra nőtt az addigi 20-ról, a jövedéki adó jelentősen emelkedett, elkezdték leépíteni a gázártámogatást.

Bajnai megszorításaiból jutott 2010-re is. Ekkor szüntették meg a társaságiadó-kedvezményeket, és bevezették az Alkotmánybíróság által később eltörölt általános értékalapú ingatlanadót. 2010-ben vezették be a jövedelemadó számításánál a szuperbruttósítást és változtatták volna meg úgy az SZJA felső kulcsának értékhatárát, hogy az egyenértékű lett volna az egykulcsos adó bevezetésével.

Forrás: Origo.hu

Szólj hozzá

MSZP