A közterületen, kitelepülő-pultnál történő aláírásgyűjtés politikai kommunikáció, melynek korlátozása alapjogi korlátozásnak minősül. Az aláírásgyűjtés természetes közege a közterület. Az engedélyhez és díjhoz kötése szükségtelen korlátozásnak minősül. Erről döntött 2014-ben a Kúria, amely ugyan a választási eljárásra vonatkozik, a népszavazás ugyanakkor, mint a közhatalom gyakorlásának a közvetlen és alkotmányos eszköze, azonos elbírálásra jogosult.

Milyen adatoknak kell szerepelni az aláírásgyűjtő íven?
A választópolgár olvasható családi és utónevét, személyi azonosítóját (a lakcímkártya hátoldalán található) vagy magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát, valamint anyja nevét.

Mire kell odafigyelni az aláíráskor?
A név, az anyja neve és a személyi azonosító olvasható legyen!

Az aláírásgyűjtő íven „Az aláírást gyűjtő polgár” adatait a gyűjtés előtt 
ki kell tölteni:
Mindig annak a személynek az adatait kell beírni, aki éppen az aláírásokat gyűjti.

A hosszú (17 rubrikás) sorba az amúgy 11 jegyű személyi számot kell beírni. A személyi szám a lakcímkártya hátoldalán olvasható.

A személyes adatok védelme.
A választópolgár és az aláírást gyűjtő polgár aláírásgyűjtő íven feltüntetett adatai nem nyilvánosak, azokról - másolatot készíteni tilos!

Az összegyűjtött aláírt íveket elzárva kell tárolni az adatvédelem biztosítása érdekében. A leadásig a központilag begyűjtött, aláírt íveket zárható szekrényben őrizzük.

Hová kell leadni az aláírásgyűjtő íveket?
Összegyűjtve a LIGA Szakszervezetek budapesti központjába:

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A.

Miről szól a kérdés valójában?
A kérdésben szó szerint nem szerepel a 40 év munkaviszony utáni nyugdíj lehetősége! A kérdés az esélyegyenlőség oldaláról közelít, és csak annyit kér, hogy a férfiak a nőkkel azonos feltételekkel mehessenek nyugdíjba.

A „férfi 40 nyugdíj” becslések szerint 150 milliárd forintba is kerülhet. Mi ennek a fedezete?
A szakszervezetek több lehetséges forrást is megjelöltek, így például a progresszív, többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását, amely önmagában 500 milliárd forintot jelent évente, vagy a fekete- és szürkegazdaság kifehérítését, amely 1000 milliárd forint nagyságrendű bevételt jelentene a költségvetésnek.

A költségvetést ezen kívül igazán csak az első év terhelné meg, amikor egy évben több évnyi jogosult jelentkezhetne be egyszerre a rendszerbe. A következő években mindig csak az adott évben jogosulttá válók lépnének be.

Azok, akik a rendszer életbe lépésekor egyszerre lépnének be, nagyrészt most is kapnak valamilyen állami támogatást, így a nyugdíjkasszából kifizetendő 150 milliárd forint egy része egyszerűen más „kasszákból” lenne „átcsoportosítva”.

Néhány statisztikai adat: