A LIGA szakszervezetek által megrendelt, a TÁRKI közreműködésével (adatfelvétel) 2013 júliusában végzett, a 18 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fős közvélemény-kutatás előzetes adatai alapján elmondható, hogy a magyarországi szakszervezeti mozgalomban az MSZOSZ és a LIGA Szakszervezetek a két meghatározó tényező, a többi konföderáció ismertsége mellettük alacsony. A „legharcosabb érdekvédő” címet a LIGA Szakszervezetek kapta.

Konföderációk és elnökök ismertsége

A megkérdezettek 39,2 %-a spontán említette vagy legalább már hallott az MSZOSZ-ről, 32,3 % pedig a LIGA szakszervezetekről.  A LIGA-t és az MSZOSZ-t ismertségben bőven lemaradva követi a Munkástanácsok (21,6 %), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (16,9 %), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (14 %) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (10,7 %).

A szakszervezeti konföderációs vezetők ismertsége még ennél is élesebb képet mutat, hiszen azok, akik spontán felsoroltak egy vagy több vezetőt, első helyen túlnyomó többségben Gaskó Istvánt (73 %), illetve ennél jóval alacsonyabb arányban Pataky Pétert (12 %) nevezték meg.

Rákérdezés után a sorrend némileg változott. Gaskó István (LIGA) magasan megelőzve a többi konföderációs vezetőt az első helyen áll (35,4 %).  Őt követi Palkovics Imre (Munkástanácsok, 12,5 %), Pataky Péter (MSZOSZ, 10,9 %), Székely Tamás (Autonómok, 6,4 %), Varga László (SZEF, 5,5 %), végül Kuti László (ÉSZT, 5,2 %).

A szakszervezeti konföderációk feladata

A felmérés többi kérdése már csak azokra a válaszadókra terjedt ki, akik legalább egy vezetőt vagy konföderációt ismertek. A körükben feltett kérdésre, miszerint mennyire tartják fontosnak a különböző konföderációs feladatokat egy 1-től 4-ig terjedő skálán, az adott válaszok szerint a feladatok mindegyike magas (3-as feletti) átlagot kapott.  A felsorolt kilenc feladatkör közül a legalacsonyabb pontszámot a politikai szerepvállalás, a legmagasabbat a magyar munkavállalók érdekeinek képviselete az Európai Unióban érte el.

A válaszadók (495 fő) fele szerint a magyarországi konföderációk hacsak részben is, de érdemben képviselik a munkavállalók érdekeit.  Csak 26 % állította határozottan, hogy nem, 12 % viszont határozottan igennel felelt a kérdésre.

A felmérés szerint a konföderációk közül a „legharcosabban” a LIGA, majd őt követve az MSZOSZ képviseli a munkavállalók érdekeit (válaszadók 17 %-a, illetve 15,6 %-a választotta ezt a két szakszervezeti szövetséget).  A fennmaradó négy konföderációról a harcosságot kevésbé gondolják a kérdezettek (például a SZEF-et csak 1,2 % választotta, az Autonómokat 3,6 %).

A kérdésre, hogy melyik konföderációra bízná saját érdekeinek képviseletét a kérdezett, szintén az MSZOSZ-t és a LIGA Szakszervezeteket nevezték meg a legtöbben (17 %, illetve 13 %), míg a másik négy konföderáció közül bármelyiket csak a válaszadók alig 2-4%-a választaná. Kiderült az is, hogy a válaszadók 42 %-a egyik konföderációra sem bízná a saját érdekeinek képviseletét.

Pártkötődés megítélése

A konföderációk egyenkénti pártsemlegességét, illetve párthoz kötődését vizsgáló kérdésre a válaszadók hozzávetőlegesen a fele nem tudott válaszolni. Amennyiben válaszolt (be tudta, vagy akarta sorolni a pártállásokat), a válaszadók általában kevesebb, mint harmada mondta, hogy az adott konföderáció nem kötődik párthoz. Az adatok alapján a „legsemlegesebb” a LIGA Szakszervezetek (29, 6 %).

A leggyakrabban párthoz kötött konföderációk közül az MSZOSZ-nél a legmagasabb az arány, a  válaszolók az MSZP-hez tartják közelállónak a konföderációt, míg ennél valamivel kevesebben tartják  inkább FIDESZ közelinek a LIGA Szakszervezeteket.