Durva tévedésekkel és komoly csúsztatásokkal is teletűzdelt cikk jelent meg a Népszabadságban a LIGA Szakszervezetek taglétszámát illetően. A hat magyarországi szakszervezeti konföderáció taglétszáma a kezdetektől vitatéma, és – a LIGA Szakszervezetektől eltekintve – kizárólag találgatáson és az Európai Szakszervezeti Szövetségnek – önbevallásos alapon – befizetett tagdíj mértékén alapulnak a becslések.

A hat magyarországi szakszervezeti konföderáció közül egyedül a LIGA Szakszervezetek vállalta be már 2007-ben, hogy közjegyzői okiratba foglaltatja és nyilvánosságra hozza taglétszámát. Ez akkor 100.000 fő volt. Azóta sokminden történt, ami az alábbiak szerint foglalható össze tényszerűen:

• Átlépett a SZEF-ből a LIGA Szakszervezetekbe az MSZ EDDSZ, majd a már jogerősen címétől megfosztott, de önmagát mindig újra megszavaztató elnök mindig kilépne, de mivel jogerősen nem elnöke a szervezetnek, kérése nem vehető figyelembe.
• Kizárta soraiból a LIGA Szakszervezetek az FRDÉSZ-t (pártkötődés miatt), majd ugyanezzel a lendülettel felvette önálló tagszervezetként az FRDÉSZ tagok 90%-át. (az FRDÉSZ azóta megszűnt, elnöke valóban politikai pályára állt)
• Míg a konföderációk többsége folyamatosan stagnál, tagokat és vagyont veszít, miközben teljesen akcióképtelennek mutatkoznak, addig a LIGA Szakszervezetek negyedévente megtartott tanácsülésén rendszeresek az új tagfelvételi kérelmek.

Nem mellesleg a LIGA Szakszervezetek – a taglétszám vitát feledve egy percre – a legaktívabb szakszervezeti konföderáció kormányoktól teljesen függetlenül. Míg a szocialista kormányok idején demonstrációival, sztrájkjaival és népszavazási kezdeményezéseivel vívta ki elismertségét, addig az első Orbán kormány alatt Magyarország modernkori történelmének leghosszabb és legkomolyabb sztrájkjával, a második Orbán kormány alatt pedig tömeges félpályás útlezárásaival. Olyan másfél évig tartó akciókról beszélünk mind a szocialista kormányzás, mind a jelenlegi kormányzás alatt, amelyeknek sikeréhez végül elegendő volt a LIGA Szakszervezetek tagsága és erőforrásai, de nagyon furcsán vette ki magát a most egyesülni készülő három „nagy" konföderáció távolmaradása.

Érthetetlen, hogy ha valóban annyian vannak a „hármak", mint amennyit hasukra ütve mondanak, akkor tagságukat hogyan nem érintette hátrányosan az egészségbiztosítás tervezett privatizációja, vagy a Munka törvénykönyve tervezett teljes átszabása. Vagy ha érintette őket, miért nem tiltakoztak, miért nem lázongtak, hol voltak, amikor a LIGA Szakszervezetek sztrájkot hirdetett, majd annak ellehetetlenítése után többször is országszerte 100 ponton lezárta az utakat?

Igazából persze nem az a kérdés, hogy melyik szervezetben hányan vannak. (Bár elgondolkodtató, hogy a LIGA Szakszervezeteken kívül senki nem merte még hitelesen igazolni taglétszámát.) Az a kérdés, hogy egy szakszervezet képes-e ütőképes akciót szervezni a mindenkori munkáltató vagy szükség esetén a kormány ellen. A LIGA Szakszervezetek nem csak taglétszámát igazolta már hitelesen, de egyedüliként szervezett olyan országos akciókat, amelyek megálljt parancsoltak minden eddigi kormánynak.

Kiben merül fel ezek után a kérdés, hogy miért a LIGA Szakszervezetekkel tárgyal a kormány? Itt a válasz: mert a LIGA Szakszervezetek nem egy baráti kör, nem egy tagdíj nélküli kultúrklub, hanem egy érdeket érvényesíteni képes szervezet, amely nem bútorozik össze egyetlen párttal sem, a rövidtávú túlélésért. A LIGA Szakszervezetek egy olyan erő a mai magyar szakszervezeti térben, amellyel nem nélkülözhetők a tárgyalások. Ugyanez nem mondható el például az Autonómokról, akiket nem hívott meg ugyan a kormány az NGTT-n kívül az érdekegyeztetés fórumaira, mégsem szervezett ez ellen semmilyen tiltakozó akciót. Az Autonómok egy erőtlen szervezet, amely még a Munka törvénykönyve átszabása ellen sem tudott (akart?) érdemben, tevőlegesen tiltakozni.

A LIGA Szakszervezetek ettől függetlenül érdeklődéssel figyeli a SZOT utódszervezeteinek és megmaradt vagyonának újraegyesülését, de nem ettől várja a szakszervezeti mozgalom fellendülését. Ez utóbbira a LIGA Szakszervezetek önálló stratégiát dolgozott ki tavaly év végén, a szakszervezeten kívüli munkavállalók bevonására.