A helyzet fokozódik, egyre izzanak a telefonvonalak, és egyre többen kommentelnek a LIGA honlapján, Facebook oldalán. Sokan nem értik, miért is csináljuk ezt. Az alábbiakban összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat. 

Miért nem a Parlament előtt zárjuk le a félpályát?!

Magyarország törvényben rendelkezik az egyesülési jogról, ami a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya. A törvény ma gyakorlatilag két okot sorol fel, amely miatt megtiltható a félpályás útlezárás vagy demonstráció. Ebből az egyik a népképviseleti szerv munkájának akadályozása. Azaz nem lehet a parlament felé vezető utakon félpályás útlezárást tartani, mert az akadályozná a képviselők munkáját. Amikor a szakszervezetek élőláncot vontak a parlament köré nemrég, akkor is csak úgy engedélyezték, hogy a ki- és bejáratoknál meg kellett szakítani a láncot.

Miért nem a miniszterelnök háza előtt zárjuk le az utat?

Mert azt a rendőrség nem engedélyezi. A LIGA Szakszervezetek pedig mindig a demokratikus és törvényes keretek között mozog.

Miért csak most tiltakozunk az új Munka törvénykönyve ellen?

A LIGA Szakszervezetek a konföderációk közül egyedüliként hirdetett sztrájkot már 2011. júniusában a kormány munkavállalókat sújtó intézkedései ellen. A tiltakozások folyamatosak és egyre erősebbek voltak, és ez vezetett el oda, hogy 2011 decemberében, az MSZOSZ, a LIGA, és a Munkástanácsok is aláírták a megállapodást a Munka törvénykönyvéről a kormánnyal. Annak része volt, hogy a törvényt a gyakorlati tapasztalatok alapján újratárgyaljuk majd. Ez azonban a mai napig nem történt meg. Ezért kezdődtek újra előbb a tárgyalási felhívások, majd a demonstrációk, és most újra a félpályás útlezárások.

A Gyurcsány idején miért nem tiltakoztunk?!

A LIGA Szakszervezetek eddigi legnagyobb tiltakozó akcióját éppen a Gyurcsány kormány alatt szervezte meg, akkor másfél évig tartottak a sztrájkok, demonstrációk, és a népszavazási aláírásgyűjtés.www.egeszsegunkre.net

Miért nem sztrájkolunk vagy demonstrálunk inkább?!

Akartunk. Be is jelentettük a sztrájkot. Csakhogy a 2010 decemberében 3 nap alatt stikában módosított – amúgy 2/3-os – sztrájktörvény a közszférában gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sztrájkot, a versenyszférában pedig 99%-os kockázatúvá. A demonstrációkból kijutott az elmúlt időszakban  mindenkinek. És volt eredménye? Gyakorlatilag semmi. Ha 100.000-en vonultak, ha 1.000-en demonstráltak, semmi hatása nem volt a kormányra. Egy szinttel – a demokratikus és törvényes kereteken belül – tovább kell tehát lépni.

Mi van ha nem érek be a munkahelyemre időben?

Javaslatunk a korai indulás, illetve a kerülőút keresése. Ehhez nyújtunk segítséget honlapunkon és mobilalkalmazással is. A munkáltató amúgy ebben az esetben nem szankcionálhat, hiszen ez tekinthető elháríthatatlan akadálynak, olyan, mintha sztrájk miatt nem érne be valaki a munkahelyére.

Mi lesz a mentőautókkal, tűzoltókkal?

A megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek előnyt élveznek mindenkivel szemben, utat kell nekik adni. Egyrészt ezért van csak a félpálya lezárva, másrészt súlyos esetben a rendőrség például erre (sürgős tűzoltási útvonal pl.) hivatkozva feloszlathatja a demonstrációt.

Most akkor ki szervezi a félpályás útlezárásokat és miért?

A félpályás útlezárásokat a LIGA Szakszervezetek és tagszervezetei szervezték, mind a 62 helyszínen. A helyszíneken csatlakoznak hozzájuk a támogató szervezetek, konföderációktól, ágazati szervezetektől és helyi szakszervezetektől.

A LIGA Szakszervezetek követelései között szerepel a korkedvezményes nyugdíj rendszerének meghosszabbítása, a kafetéria adóterheinek visszacsökkentése, a költségvetési törvény szociális partnerekkel történő érdemi megvitatása, az új Munka törvénykönyve munkavállalókra hátrányos rendelkezéseinek felülvizsgálata, és a sztrájktörvény visszaállítása.

Miért nem szóltunk előre, miért csak aznap reggel hirtelen kerültek bele az emberek a dugóba?

A LIGA Szakszervezetek hetekkel előre értesítette a médiát, ahogyan a rendőrséget is. Ráadásul többször is. Mindemellett a LIGA honlapján hetek óta elérhető a pontos és részletes lista, valamint a rendőrség a bejelentések elfogadása után hivatalból értesítette a helyi médiát, kérve a helyszínek és időpontok közlését.

Miért nem akar mindenki ugyanúgy 65 éves koráig dolgozni, mi ez a korkedvezményes hülyeség?

Ez a lehetőség eddig azoknak volt adott, akik például napi 8-12 órát dolgoztak többszáz fokos meleg kemence mellett, vagy évtizedekig egyik héten éjjel, másik héten nappal, amúgy meg minden nap, nem csak vasárnap, de például karácsonykor és augusztus 20-án is. Esetleg évtizedeken át minden nap magasfeszültségű vezetékeket szereltek, akár télen, -20 fokban, 30 méter magasban is. Vagy olyanok, akik napi 12 órát zötyögtek valamilyen gépen, szintén éjjel-nappal. A vegyi anyagokat belélegzők és az uránbányászok ugye nem szorulnak magyarázatra…

Fontos tény, hogy a rendszert nem az adófizetők pénzén működtették eddig sem, hanem az érintett munkáltatók fizettek többletjárulékot. 

Ki fizeti meg nekem a káromat, hol lehet feljelenteni a szervezőket, mert nem a KRESZ előírásai szerint használják az utat?

Sajnos a károkat senki nem téríti meg. A félpályás útlezárások szervezése során a LIGA Szakszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény szerint járt el, és jelentette be szándékát. A területileg illetékes rendőrkapitányság pedig pontosan meghatározta, és biztosította az útlezárás helyszínét.

Miért pont az autósokat kell szívatni?

A tiltakozásoknak nincs kimondott célcsoportja. Ez az akció most épp az autóval közlekedőknek okoz kényelmetlenséget. Igaz, a Munka Törvénykönyve vagy a nyugdíjrendszer átalakítása minden autóst érint, hiszen a legtöbben épp munkahelyükre igyekeznek autójukkal. Segítségképpen ezért tettünk elérhetővé egy ingyenes mobilalkalmazást, amely segít a helyszínek azonosításában és az esetleges alternatív útvonalak kiválasztásában.

Miért az egyszerű embereket kell szívatni?

A cél semmilyen esetben sem a szívatás. A cél az, hogy a kormány legalább szóba álljon a szociális partnerekkel, ne csak kirakatnak használja őket, hanem érdemben tárgyaljon.

Sajnos a szakszervezetek egyéb eszközeit a kormány már-már ellehetetlenítette. A 2010 decemberében 3 nap alatt stikában módosított – amúgy 2/3-os – sztrájktörvény a közszférában gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sztrájkot, a versenyszférában pedig 99%-os kockázatúvá. A demonstrációkból kijutott az elmúlt évben mindenkinek.  Az útlezárás tehát egy új eszköz. Nem tökéletes, nem a legjobb, de szükséges eszköz.