Újabb cikkben puffog a Népszava – ezúttal a VOSZ főtitkárával közösen. Dávid Ferencnek van miért aggódnia, hiszen holnap többezren tüntetnek majd a VOSZ székháza előtt azért, hogy ne legyenek egyedüli kerékkötői a 2013. évi bérajánlásnak. Az – állítólag – szociáldemokrata érzelmű lap puffogását azonban nem lehet hová tenni, hiszen mi baja lehet azzal, hogy a szakszervezetek harcosan kiállnak a bérek emelése mellett?

A baj nyilvánvalóan az, hogy a szakszervezeteket ezúttal (is) Gaskó István hívta harcba, és ez nyilván nem illeszkedik a Népszava és Népszabadság bértollnokai által nehezen megrajzolt ellenségképébe, miszerint a LIGA Szakszervezetek és vezetője eladták magukat a kormánynak.

A félreértések tisztázása végett, csak tömören, a tények:

1., A bérajánlásnak valóban csak a VOSZ a kerékkötője, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának másik két munkaadói résztvevője, és a három szakszervezeti szövetség már március elején készen álltak a megállapodásra. Erről készült is aláírt emlékeztető...

2., A bérajánlás – mint kvázi jogi kategória – valóban nem kötelező érvényű. Csakhogy maga az intézmény gyakorlatilag 25 éve folyamatosan jelen volt a makroszintű háromoldalú szociális párbeszédben, és így iránytűként szolgált mindenki számára a munka világában.

3.,  A vasutasok munkáltatója nagyrészt valóban a magyar állam, így a bérek emeléséről is ő dönt. Dönthetne egyedül is, de mint minden más munkaadó, így az állam is a már 20 éve bevett gyakorlat szerint, a bérajánlásra vár, amely viszonyítási pont ebben a témában. Február utolsó hetében a LIGA Szakszervezetek székházában tartott megbeszélésen – és az ezt követő sajtóközleményben is – Fónagy János államtitkár jelezte, a VKF munkaadói és munkavállalói szervezeteinek megállapodására várnak.

4., Gaskó István, Mendrey László PDSZ elnök kérésére volt jelen a minisztériumban, hogy érdemben folytatódjanak a tárgyalások a közoktatás átalakításáról és a pedagógusok jövőjéről. „Forszírozásról” tehát szó sem volt, Gaskó István azt tette, amit egy konföderáció elnökének tennie kell. Kitaposta az utat a tagszervezet számára. És nem egy tüntetés elmaradása érdekében, hanem a módosított sztrájktörvény miatt ellehetetlenülő, és egyébként senki által nem kívánt sztrájk elkerülése végett. Soha egy szakszervezet sem akar sztrájkolni, ha amúgy tárgyalóasztal mellett is rendezhető a konfliktus.

5., A VOSZ-nak lehetősége volt és van tárgyalóasztal mellett rendezni a kérdést, csakhogy több tárgyalási forduló után, amikor már mindenki más készen állt a kompromisszumra, ő bedobta a „nulla elmozdulás” kártyát, és hátradőlt. Ez a hozzáállás azonban nem tolerálható sem a bérajánlásra váró munkavállalók milliói-, sem a tárgyalóasztalnál csak a VOSZ-ra váró többi partner részéről.

6., Kedves a Népszavától és a VOSZ-tól, hogy a még meg sem nyert 1,6 milliárdos pályázati pénz miatt aggódnak, és a partneri viszonyt féltik. Eddig a Népszava több cikkben is épp attól tartott, hogy mi lesz, ha megnyeri a LIGA a pályázatot, most meg azon aggódik, mi lesz ha megnyeri, de rossz viszonyba kerül egyik(!) konzorciumi partnerével.

A baj végül úgy tűnik az, – nem tudni máshol hogy van ez – hogy a LIGA Szakszervezetek számára a munkavállalók érdekvédelme az első, és erről még ennyi pénzért sem hajlandó lemondani.