Pályázni bűn. Vallja a Népszava. Persze csak ha Gaskó Istvánnak hívják az embert.
A Népszava újabb terjedelmes – és hibáktól, pontatlanságoktól hemzsegő – cikkben foglalkozik Gaskó Istvánnal, a LIGA Szakszervezetekkel, és pályázati tevékenységével.
Elképzelem, ahogy a főszerkesztő leteszi a telefont, és párthű katonaként azonnal továbbítja a parancsot:
– „Te ott! Írj valamit a Gaskóról, meg a Ligáról és a pályázatokról. Részleteket nem tudok, de aztán lejárató legyen ám a cikk!"
És újságíró etikában – no meg úgy általában újságírásban, mint szakmában – kevésbé jártas lelkes Népszava munkatárs gyorsan fel is csapja az Internetet, és kiguglizik valami kellően bántót. Hogy ismétli a már megjelent cikkeket? Ja és pontatlan, amit ír? Ja, hogy számszerűen is téved? Nem kérdezi meg az érintett felet? Sebaj. Majd jól nem írja alá a nevét, megjelenik úgy, hogy „Népszava információ".
|
A LIGA Szakszervezetek – most már biztosan – pályázatot nyújtott be a TÁMOP egyik pályázatára, aminek célja a társadalmi partnerek kapacitásfejlesztése. Ehhez valóban legalább kettő, az NGTT-ben részt vevő munkavállalói és munkaadói szervezetnek kellett konzorciumot alkotnia. Az úgynevezett „C komponensben" az elnyerhető összeg 1,6 milliárd forint. |
Innentől kezdve azonban csupa tévedés a Népszava cikke.
Kezdjük ott, hogy az NGTT munkaadói oldalán nem kettő, hanem kilenc szervezet van. Hogy ki a meghatározó és ki nem az közülük, azt azért bátorság a cikk szerzőjének így kijelentenie. Annál is inkább, minthogy a pályázati kiírás nem tesz különbséget a szervezetek mérete, súlya, taglétszáma, stb. szerint. Aki az NGTT-ben helyett kapott, az pályázhat. És hát lássuk be, kilenc szervezetből csupán kettőre leszűkíteni a kört, ez azért nagyon finoman szólva is csúsztatás...
A címre csak egy röpke mondatig hívnám fel a figyelmet: ha "százmilliókból épül Orbánék szakszervezeti világa", akkor - miután ez egy konzorciumos pályázat - százmilliókból épül Orbánék munkaadói szövetségeinek világa is? Demján Sándor és Futó Péter is eladta magát a Fidesznek?
Aztán ott van a munkavállalói oldal is. Itt hat konföderációról beszélhetünk, amelyek közül nem egy meglebegtette, hogy indulna a pályázaton. Hogy indultak-e, nem tudjuk, mert a cikk újságíróként magasan kvalifikált szerzője, ezt például elfelejtette megkérdezni. Pedig ennek az apró – és nem titkos – információnak a birtokában sokkal hitelesebb lett volna a Népszava jósda tényként kezelt tippje, miszerint „nagyot kaszál" a LIGA Szakszervezetek a pályázaton.
A tisztesség kedvéért itt említsük meg, hogy a LIGA Szakszervezetek megkereste például az MSZOSZ-t és a Munkástanácsokat is a pályázati együttműködés céljával. A felkérésben szerepelt, hogy annak a LIGA egy fontos feltételt szabna: az egyértelmű pártsemlegességet. Hiszen közismert, hogy míg az egyik szervezet az MSZP támogatását élvezi, addig a másik a Fidesz-KDNP-t követi.
Legyen elég annyi, hogy – a pályázati határidő lejárta után egy héttel – már biztosra elmondható: egyik szervezet sem akart együttműködni. A Népszava állítása itt részben igaz, és csak részben csúsztat. Mert sem a Munkástanácsok, sem az MSZOSZ „nem tudott olyan feltételeket kialakítani, amelyek lehetővé tették volna a harmonikus együttműködést". Azaz nem vállalták fel a nyilvános és teljes elszakadást a pártoktól.
Nagy meglepetésként, már-már szenzációként, kiszivárgott hírként, a Népszava „tényfeltáró" újságírója leírta, hogy a LIGA Szakszervezetek az ágazati szakszervezetek felé fordult. Nos, ezzel egy majdnem tíz éves, nyílt folyamatra világított rá. Az első nagy ágazati egyesülés 2005-ben történt meg ugyanis, amit aztán két-háromévente követtek újabbak. Mindemellett a LIGA Szakszervezetek nem csapta rá az ajtót a többi konföderációra. Egy ernyőszervezet létrehozása folyamatosan asztalon volt mindeközben, amelyet rendszerint épp a LIGA kezdeményezett, és a többi konföderáció farolt ki belőlük mindig. Általában akkor, amikor az imént már említett feltételt meghallották. A LIGA Szakszervezetek alapszabályának egyik legfontosabb elemét, a pártoktól való függetlenség követelményét.
A Népszava szemfüles újságírója azonban még egy „kényes" mondatot is elcsípett. Forrásaik szerint ugyanis „a pályázati részvétel némi prosperitással jár együtt". Nos, egy a társadalmi partnerek (értsd: munkaadói és munkavállalói szervezetek, azaz például szakszervezetek) kapacitásfejlesztését célzó pályázatnál valóban óriási szenzáció, ha a pályázat nyertesei prosperálnak (értsd: virágzanak, fejlődnek). Ennél már csak az lenne durvább, ha mondjuk egy híd megépítésére kiírt pályázat nyertese, építene egy hidat!
Népszava – tényszerű újságírás: kiütéses győzelem az előbbi javára.
